Interaktív védelmi mechanizmusok: A pszichológiai manipuláció elleni védekezés integrálása az incidenskezelési folyamatokba

Abstract

A tanulmány a pszichológiai manipulációt (social engineering) rendszerszintű kockázatként és stratégiai kihívásként elemzi. Rávilágít, hogy a technikai védelem önmagában nem garantál digitális immunitást, mivel a támadások az emberi tényezőt célozzák. Vizsgálja a NIS2 szerinti vezetői felelősséget és a biztonsági megtérülés (ROSI) függőségét a humán rezilienciától. Igazolja, hogy a kognitív sebezhetőségek kezelése nélkül a technikai kontrollok hatékonysága romlik. Megoldásként innova tív, Minecraft-alapú gamifikált módszertant mutat be, amely a „kognitív lassítás” elvére épít. Az eredmények bizonyítják, hogy a tapasztalati tanulás révén a manipulációs sikerességi ráta 60%-ról 20%-ra csökkenthető, érdemben növelve a szervezeti ellenálló képességet.

This study analyzes social engineering as a systemic risk and strategic challenge. It highlights that technical defenses alone cannot ensure digital immunity, as most attacks exploit the human factor. The paper examines leadership accountability under NIS2 and the dependence of Return on Security Investment (ROSI) on human resilience. It demonstrates that without addressing cognitive vulnerabilities, the efficiency of technical controls declines. As a solution, an innovative Minecraft-based gamified methodology is presented, built on "cognitive slowing." Empirical results prove that through experiential learning, the manipulation success rate can be reduced from 60% to 20%, significantly enhancing organizational resilience and security culture.