Rövidített megjelenítés

Dr. Merkei, Attila
Dr. habil Koltai, László
2026-04-01T08:12:47Z
2026-04-01T08:12:47Z
2019
http://hdl.handle.net/20.500.14044/37992
Az emberiség fennmaradásának kiemelt feltétele a természeti rendszerek zavartalan működése, a természeti értékek megőrzése és a természetes folyamatok működésének elősegítése. Az emberiség történetének kezdetén az erdőt isteni adománynak tartották, amelyet csak használni kellett. Az erdőgazdálkodás, az erdő mesterséges megújításának lehetősége ismeretlen volt. A történelmi korok folyamán egyre több fára volt szükség, ezért egyre több erdőt irtottak ki. Kezdetben gondoskodni kellett az erdőállományok megvédéséről, majd az uralkodók, az egyházi birtokosok, saját erdőtulajdonainak kialakításáról, később pedig az erdők faállományának pótlásáról. Fokozatosan jelentek meg az erdők védelmét, fennmaradását, megújítását szolgáló királyi utasítások és rendeletek. Ezekkel egyidejűleg olyan szakemberekre is szükség lett, akik a kor igényeinek megfelelően nagytudásúak, képzettek, irányítani tudó, a műszaki-, és természettudományok csaknem minden területén jártassak voltak. Az egyházak által közvetített általános ismeretadást a 17. század végén és a 18. század elején a megnövekedett szakmai igények hatására az oktatási specializálódás kezdte felváltani. A magyar erdészeti szakoktatás kialakulása az elsők között volt. Története, mint minden szakágazati oktatási rendszer szoros kapcsolatban volt (van) hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésével-fejlettségével. Annak ellenére, hogy Magyarországon az első írások, amelyek a természetpusztítást kifogásolják és a természet védelmének szükségességét hangsúlyozzák, már az 1700-as években megjelentek, az első tudományos igényű szakkönyvek csak jóval később Kaán Károly nevéhez köthetően az 1900-as években láttak napvilágot. Dolgozatomban arra keresek választ, hogy miképpen jelenik meg a környezeti válságok csökkentésére irányuló, az ember életmódjának megváltoztatására történő természetvédelmi törekvés az erdészeti szakiskolákban. Mikor és milyen módon alakultak ki a civilizációs ártalmak és a természetvédelem közötti kölcsönhatásokra adott pedagógiai válaszok, melynek gyakorlati hatása máig is példásan érvényesül.hu_HU
dc.formatpdfhu_HU
huhu_HU
A korai erdészeti szakoktatás, és a természetvédelem kapcsolatahu_HU
Open accesshu_HU
Óbudai Egyetemhu_HU
2019. Május 21.hu_HU
Budapesthu_HU
Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karhu_HU
Óbudai Egyetemhu_HU
Bölcsészettudományok - neveléstudományokhu_HU
erdészeti szakiskolákhu_HU
természetvédelemhu_HU
környezeti neveléshu_HU
környezettudatossághu_HU
Konferenciaközleményhu_HU
Hazai és külföldi modellek a projektoktatásban nemzetközi tudományos konferenciahu_HU
local.tempfieldCollectionsKönyvrészletekhu_HU
20.hu_HU
Kiadói változathu_HU
26 p.hu_HU
Hazai és külföldi modellek a projektoktatásbanhu_HU
978-963-449-133-0hu_HU
2019hu_HU
Óbudai Egyetemhu_HU
Budapesthu_HU


A dokumentumhoz tartozó fájlok

Thumbnail

A dokumentum a következő gyűjtemény(ek)ben található meg

Rövidített megjelenítés