A korai erdészeti szakoktatás, és a természetvédelem kapcsolata

Abstract

Az emberiség fennmaradásának kiemelt feltétele a természeti rendszerek zavartalan működése, a természeti értékek megőrzése és a természetes folyamatok működésének elősegítése. Az emberiség történetének kezdetén az erdőt isteni adománynak tartották, amelyet csak használni kellett. Az erdőgazdálkodás, az erdő mesterséges megújításának lehetősége ismeretlen volt. A történelmi korok folyamán egyre több fára volt szükség, ezért egyre több erdőt irtottak ki. Kezdetben gondoskodni kellett az erdőállományok megvédéséről, majd az uralkodók, az egyházi birtokosok, saját erdőtulajdonainak kialakításáról, később pedig az erdők faállományának pótlásáról. Fokozatosan jelentek meg az erdők védelmét, fennmaradását, megújítását szolgáló királyi utasítások és rendeletek. Ezekkel egyidejűleg olyan szakemberekre is szükség lett, akik a kor igényeinek megfelelően nagytudásúak, képzettek, irányítani tudó, a műszaki-, és természettudományok csaknem minden területén jártassak voltak. Az egyházak által közvetített általános ismeretadást a 17. század végén és a 18. század elején a megnövekedett szakmai igények hatására az oktatási specializálódás kezdte felváltani. A magyar erdészeti szakoktatás kialakulása az elsők között volt. Története, mint minden szakágazati oktatási rendszer szoros kapcsolatban volt (van) hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésével-fejlettségével. Annak ellenére, hogy Magyarországon az első írások, amelyek a természetpusztítást kifogásolják és a természet védelmének szükségességét hangsúlyozzák, már az 1700-as években megjelentek, az első tudományos igényű szakkönyvek csak jóval később Kaán Károly nevéhez köthetően az 1900-as években láttak napvilágot. Dolgozatomban arra keresek választ, hogy miképpen jelenik meg a környezeti válságok csökkentésére irányuló, az ember életmódjának megváltoztatására történő természetvédelmi törekvés az erdészeti szakiskolákban. Mikor és milyen módon alakultak ki a civilizációs ártalmak és a természetvédelem közötti kölcsönhatásokra adott pedagógiai válaszok, melynek gyakorlati hatása máig is példásan érvényesül.