A felsőoktatás szerepe az újabb technológiai forradalom és környezeti
krízisek évszázadában felértékelődött, feladata a képességek és készségek fejlesztése
mentén kibővült. Miután a felsőoktatásból kerülnek ki a későbbiekben gazdasági,
műszaki és politikai téren döntéshozók, így a magas szintű tudományos ismeretek
mellett elvárás, hogy rendelkezzen mindazokkal a képességekkel, készségekkel
melyek között elsődleges a környezettel szembeni felelős magatartás. Ez adja az
alapot ahhoz, hogy tevékenységük során döntéseiket mindig a fenntarthatóság
alapelveit figyelembe véve hozzák meg. Az egyetemi oktatásban 1988-ban a
Copernicus Charta fogalmazta meg azt a 10 fenntarthatósági alapelvet, melynek
célja egy olyan társadalom létrehozása, melyet a természet és az embertársaink
tisztelete, valamint a közös felelősség jellemez. Ennek megvalósításához nyújt
pedagógiai módszert a ma már önálló tudományágként is elismert
Környezetpedagógia. A projektmódszer, mely a Környezetpedagógiai oktatási
stratégiája a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata. Tevékenységorientált
módszerekkel alakítja ki és fejleszti az egész életen át tartó tanulás képességét,
amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelkednek,
akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a
természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős
elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikben.
hu_HU
dc.format
PDF
hu_HU
hu
hu_HU
Környezetpedagógia a fenntarthatóság pedagógiája
hu_HU
Open access
hu_HU
Óbudai Egyetem
hu_HU
2019
hu_HU
Budapest
hu_HU
Keleti Károly Gazdasági Kar
hu_HU
Óbudai Egyetem
hu_HU
Társadalomtudományok - közgazdaságtudományok
hu_HU
fenntarthatóság
hu_HU
környezetpedagógia
hu_HU
felsőoktatás
hu_HU
Konferenciaközlemény
hu_HU
Vállalkozásfejlesztés a XXI. században IX./1. A negyedik ipari forradalom pénzügyi és környezeti kihívásai