Magyarságtudat formálásának lehetőségei diaszpórában élő gyermeknek tervezett projektben

Abstract

A digitális kultúrában növekvő fiatalság kutatásával számos írás foglalkozik (Gyarmathy, 2012., Tari, 2011,2013,2015,2017 Kövecsesné, 2018., L.Stipkovits, 2020) Az általuk leírt jelenségeket, jellemzőket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a XXI. században, digitális kultúránkban az oktatás alappilléreit a következő tényezők kell, hogy alkossák, melyeket a tanítási-tanulási folyamat tervezése, szervezése során be kell építenünk a folyamatokba. Ezek közé tartozik a tanulói szükségleteket maximálisan figyelembe vevő adaptív, differenciált oktatás, a többszörös intelligencia elmélet alapján tervezett oktatás, a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése, a fejlesztő értékelés gyakorlatának megvalósítása, a tanulás tanulása, az együttműködésen alapuló kooperatív tanulás, a stratégiai gondolkodás és a holisztikus szemléletmód kialakítására irányuló projekttervezés, a stratégiai játékok, a mozgás, zene, ritmus, ütem és a művészetek, drámapedagógia integrálása a tanulási folyamatokba, a digitális oktatási eszközrendszer kreatív és adekvát alkalmazása (Digitális gyerekek felkészítése a digitális világra). Kiemelt feladatunk mindezek mellett a hagyományaink, a fenntarthatóságra nevelés értékrendjének érvényre juttatása. Tanulmányunk egy olyan pedagógiai projekt bemutatását tűzte ki céljaként, mely ezen gondolatok figyelembe vételével realizálódott a diaszpórában élő és a magyar nyelvet és kultúrát tanuló gyermekek számára megvalósult „Magyar Tavasz” projektben.