Show simple item record

Szabó, Zsolt Mihály
Kendrovics, Rita
2026-07-21T09:34:36Z
2026-07-21T09:34:36Z
2026-06
http://hdl.handle.net/20.500.14044/39824
A digitális korszak fejlődésével a kiberbiztonság egyre kritikusabb szerepet kap mind az egyének, mind a szervezetek életében. A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése új dimenziót nyitott ezen a területen: egyrészt hatékony eszközt biztosít a támadások felismerésére és kivédésére, másrészt a kibertámadók is egyre gyakrabban alkalmazzák saját céljaik érdekében. Az MI közigazgatási alkalmazásának terjedésével a rendszerek kiberbiztonsági stabilitása az egyik legfontosabb technológiai kihívássá vált. A technológia alapvetően átformálja a védelmi rendszereket: egyrészt hatékonyabbá teszi az állami adatvagyon védelmét a fenyegetések gyorsabb felismerésével, másrészt új kockázatokat is teremt, mivel a támadók is kihasználhatják az MI-ben rejlő képességeket. A jövő kiberbiztonsági stratégiáinak kulcsa az lesz, hogy hogyan tudjuk egyensúlyba hozni az MI nyújtotta lehetőségeket a vele járó kockázatokkal. A tanulmány célja a MI bevezetésében rejlő lehetőségek feltárása állami szervezetek körében, különös tekintettel a hatékonyságnövelésre, a szolgáltatásminőség javítására és a döntéstámogatás fejlesztésére. Az MI-alapú megoldások – mint például a gépi tanulás, természetes nyelvfeldolgozás és automatizált adatfeldolgozás – egyre szélesebb körben alkalmazhatók az államigazgatás különböző területein, beleértve az ügyintézési folyamatok digitalizálását, a prediktív elemzéseket és az erőforrás-optimalizálást. A kutatás bemutatja azokat a főbb alkalmazási területeket, ahol az MI jelentős hozzáadott értéket teremthet, mint például az okmánykezelés automatizálása, az ügyfélkommunikáció intelligens támogatása (chatbotok, virtuális asszisztensek), valamint a kockázatelemzés és csalásfelderítés. Emellett kitér a bevezetést befolyásoló kritikus tényezőkre, többek között az adatminőségre, az adatvédelemre, a jogszabályi környezetre, valamint a szervezeti és kulturális felkészültségre. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az MI bevezetése nem pusztán technológiai kérdés, hanem komplex transzformációs folyamat, amely stratégiai tervezést, megfelelő kompetenciák kialakítását és interdiszciplináris együttműködést igényel. A sikeres implementáció érdekében elengedhetetlen a pilot projektek alkalmazása, a fokozatos skálázás, valamint a kockázatok tudatos kezelése. Összességében az MI jelentős potenciállal bír az állami szervezetek működésének modernizálásában, azonban a technológia felelős és átgondolt alkalmazása kulcsfontosságú a hosszú távú siker és a társadalmi bizalom megőrzése érdekében.hu_HU
dc.formatPDFhu_HU
huhu_HU
Mesterséges intelligencia bevezetési lehetőségek az állami szervezeteknélhu_HU
Open accesshu_HU
Óbudai Egyetemhu_HU
2026 június 4.hu_HU
Budapesthu_HU
Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karhu_HU
Óbudai Egyetemhu_HU
Műszaki tudományok - multidiszciplináris műszaki tudományokhu_HU
mesterséges intelligencia (MI)hu_HU
projektmenedzsmenthu_HU
kockázatokhu_HU
információbiztonsági képzéshu_HU
kiberbiztonsághu_HU
állami szervezetekhu_HU
Konferenciaközleményhu_HU
local.tempfieldCollectionsKönyvrészletekhu_HU
10.12700/PK.2026.192
13.hu_HU
Kiadói változathu_HU
12 p.hu_HU
Projektpedagógia a fenntarthatóság szolgálatában - Tanulható fenntarthatóság óvodától egyetemig, határon innen és túlhu_HU
978-963-449-421-8hu_HU
2026hu_HU
Óbudai Egyetemhu_HU
Budapesthu_HU


Files in this item

Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record