Több tanulmány is kiemeli az erdei óvodák meghatározó pozitív szerepét a kognitív és érzelmi
funkciók, a fizikai aktivitás és a motorikus képességek, a gyermekek viselkedése, valamint a
természethez való kötődés terén a hagyományos, beltéri óvodai neveléssel összehasonlítva
(Chawla, 2009; Rekola & Sharik, 2022; Parczewska, 2025).
Kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük a 3. évfolyamos óvodapedagógus hallgatók
véleményét a környezeti fenntarthatóságra nevelés téma bevezetéseként, egy dániai erdei
óvodát bemutató rövidfilmben látottak kapcsán. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív
módszertannal dolgoztunk. Kérdőíves adatfelvétel történt a hallgatók körében, mely során 88
nappali tagozatos és 64 levelező tagozatos hallgató vett részt a kutatásban. A hallgatók zárt és
nyílt kérdésekre adott válaszukban nyilatkoztak a látottakról. A nappali tagozatos hallgatók
42%-a dolgozna óvodapedagógusként erdei óvodában. A levelező tagozatosok 47%-a íratná be
gyermekét erdei óvodába, de csak 36%-a dolgozna ilyen típusú óvodában. Egyöntetű válasz
volt a hallgatók részéről, hogy korunk gyermek és természet kapcsolatának újraépítésére van
szükség, amiben a pedagógusok és szülők szerepe meghatározó. A természeti környezettel való
kapcsolatra épülő intézményi kora gyermekkori nevelés tervezésének és megvalósításának
feladata újragondolást kíván a pedagógiai munkában. Négy tanulási folyamat kulcsfontosságú
ahhoz, hogy a gyermekek fejlesszék a teljes személyiséghez szükséges készségeket és
kompetenciákat, „képesnek lenni”, „tapasztalni”, „élvezni” és „megérteni”. Ebben a
folyamatban nélkülözhetetlen a természeti környezettel való kapcsolatteremtés.
A kutatási téma feldolgozásának célja, hogy segítse az erdei óvoda témájának megvitatása során
a hallgatók elméleti, gyakorlati, módszertani tudásának kiszélesítését és elmélyítését,
cselekvési kompetenciáinak fejlesztését, valamint az attitűdformálást.