Az EU AI Act szerepe a munkahelyi pszichoszociális kockázatok mérséklésében

Abstract

A mesterséges intelligencia és az algoritmikus menedzsment munkahelyi térnyerése a hatékonyságnövelés mellett új és erősődő pszichoszociális kockázatokat, kognitív túlterheltséget, izolációt, információs deficitet és kontrollhiányt generál a digitális munkakörnyezetben. Jelen tanulmány átfogóan vizsgálja, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (EU AI Act) miként járul hozzá ezen modern munkavédelmi kihívások kezeléséhez. Bár az AI Act elsődlegesen belső piaci és termékbiztonsági jogszabály, a kutatás egy négydimenziós elemzési modell mentén bizonyítja annak közvetett munkavédelmi jelentőségét. A tanulmány feltárja, hogy a rendelet által megkövetelt mechanizmusok, különösen a tiltott MI-gyakorlatok meghatározása, az átláthatósági követelmények, az emberi felügyelet előírása, a munkavállalói tájékoztatási kötelezettség és az egyedi döntések magyarázatához való jog hogyan teremtenek proaktív garanciákat.

The workplace expansion of artificial intelligence and algorithmic management, alongside efficiency enhancement, generates new and intensifying psychosocial risks, cognitive overload, isolation, information deficit, and lack of control in the digital work environment. The present st udy comprehensively examines how the European Union's Artificial Intelligence Act (EU AI Act) contributes to the management of these modern occupational safety challenges. Although the AI Act is primarily an internal market and product safety legislation, the research demonstrates its indirect occupational safety significance along a four - dimensional analytical model. The study reveals how the mechanisms required by the regulation, particularly the definition of prohibited AI practices, transparency require ments, the mandate for human oversight, the employee information obligation, and the right to an explanation of individual decisions, create proactive guarantees.