A női felső kereskedelmi iskolák férfi szempontú vizsgálata

Abstract

A 20. század első évtizedében megnyílt Pozsonyban hazánk első nyilvános női felső kereskedelmi iskolája, amely új oktatási színteret és egyben mobilitási csatornát kínált a lányok számára. Az új, középfokú intézményben a növendékek egyidejűleg tettek szert általános műveltségre és szakmai ismeretekre. Az iskola egyedisége abban rejlett, hogy a korszak társadalmi elvárásaival, illetve szokásaival szemben kezdetektől fogva a fiúiskola tantervét és szervezetét vette át, tananyagában azzal megegyezett. Annak ellenére, hogy korában számtalan kritika érte a női sajátosságok (például kézimunka, háztartástan óra) hiánya miatt, a neveléstörténeti kutatások ez idáig kevés hangsúlyt fektettek az iskolatípus vizsgálatára. Jelen előadás célja megvizsgálni, milyen kép alakult ki az iskolatípusról saját korában, hogyan viszonyultak a férfiak a képzéshez és miként érintette az ő kereseti lehetőségeiket a nők munkaerőpiaci térnyerése. Arra a kérdésre keressük a választ, miként reagáltak a férfiak a nők előtt megnyíló új lehetőségre: támogatták, hogy a leányok is hozzájuk hasonló képzést kaptak vagy esetleg kritikával illették, hol látták a saját helyüket a munkaerőpiacon, illetve újraértékelték-e a klasszikus nemi szerepeket? Az iskoláról kialakult kép feltárása során elsősorban sajtótermékekre és értesítőkre támaszkodunk, amelyeket a dokumentumelemzés módszerével dolgoztunk fel. A kutatás időbeli dimenzióját az 1909 és 1938 közötti periódus jelenti, vagyis az első női felső kereskedelmi iskola megnyitásától a középiskolai rag elnyeréséig terjedő időszak.