A női mesterek képzése a középkori céhekben

Abstract

A neveléstörténeti kutatások egyik kevéssé vizsgált területe a középkor végén kialakult és virágkorukat élő céhek szerepe a nők szakmai képzésében. Kutatásomban primer és szekunder források alapján, a dokumentumelemzés módszerével tártam fel a céhekben folytatott képzés lányokra vonatkozó sajátosságait. Előadásomban az alábbi kutatási kérdéseimre igyekszem válaszokat adni: (1) A nők milyen mértékben tudtak beilleszkedni a férfiak által uralt kézműves céhrendszerbe? (2) A nők produktív és anakronisztikus – mert zömmel a férfiak által meghatározott – munkája milyen mértékben támogatta vagy ásta alá a céhek termelését? (3) Hogyan alakították a céhek a nemi szerepeket, ezáltal a nők és férfiak tényleges munkáját? A céhmesterek feleségeitől elvárták, hogy olyan mértékben ismerjék a termelési folyamatokat férjük vállalkozásában, hogy szükség esetén segíteni tudjanak nekik. A lányok pedig édesanyjuktól a háztartásban, a szervezésben, a kereskedelemben és a termelésben szerzett széles körű készségeket sajátítottak el, továbbá azt is megtanulták, hogy a nők feladatai a céhműhelyben gyakrabban változtak, mint a férfiaké. Azt várták el tőlük, hogy rugalmasabbak legyenek a munkavégzésük során, és képesnek kellett lenniük arra is, hogy gyorsan váltsanak egyik feladatról a másikra. A XV. századig a lányok informálisan tanultak a mesterként működő apjuktól – a fiútestvéreik mellett – a céhműhelyben, és a céhes karrierutat bejárva mesterré válhattak. A XIV. századi frankfurti adólistákon 24 különböző foglalkozást sorolnak fel nők számára. Kölnben három céh - a fonalkészítők, a selyemszövők és az aranyfonók – kizárólag nőkből állt, akárcsak a nürnbergi aranyfonók céhe. Ez az abszolút gyakorlatias felkészítés és szakmai tapasztalat rendkívül értékessé tette egy mesterember lányát a házassági piacon. De, a lányok azt is megtanulták, hogy egy lány adott céhben végzett munkájával szerzett minden joga csak átmeneti és/vagy időleges volt, ami egy férfira szállt, legkésőbb akkor, amikor a lány férjhez ment. A céhekben végzett női munka visszaszorulásának okait a XVI-XVII. századi társadalmi és gazdasági változásokban kell keresnünk.