A női mesterek képzése a középkori céhekben

Megtekintés/ Megnyitás
Metaadat
Teljes megjelenítés
Link a dokumentumra való hivatkozáshoz:
Gyűjtemény
- 2025 [23]
Absztrakt
A neveléstörténeti kutatások egyik kevéssé vizsgált területe a középkor végén
kialakult és virágkorukat élő céhek szerepe a nők szakmai képzésében. Kutatásomban primer
és szekunder források alapján, a dokumentumelemzés módszerével tártam fel a céhekben
folytatott képzés lányokra vonatkozó sajátosságait. Előadásomban az alábbi kutatási
kérdéseimre igyekszem válaszokat adni: (1) A nők milyen mértékben tudtak beilleszkedni a
férfiak által uralt kézműves céhrendszerbe? (2) A nők produktív és anakronisztikus – mert
zömmel a férfiak által meghatározott – munkája milyen mértékben támogatta vagy ásta alá
a céhek termelését? (3) Hogyan alakították a céhek a nemi szerepeket, ezáltal a nők és férfiak
tényleges munkáját? A céhmesterek feleségeitől elvárták, hogy olyan mértékben ismerjék a
termelési folyamatokat férjük vállalkozásában, hogy szükség esetén segíteni tudjanak nekik.
A lányok pedig édesanyjuktól a háztartásban, a szervezésben, a kereskedelemben és a
termelésben szerzett széles körű készségeket sajátítottak el, továbbá azt is megtanulták, hogy
a nők feladatai a céhműhelyben gyakrabban változtak, mint a férfiaké. Azt várták el tőlük,
hogy rugalmasabbak legyenek a munkavégzésük során, és képesnek kellett lenniük arra is,
hogy gyorsan váltsanak egyik feladatról a másikra. A XV. századig a lányok informálisan
tanultak a mesterként működő apjuktól – a fiútestvéreik mellett – a céhműhelyben, és a céhes
karrierutat bejárva mesterré válhattak. A XIV. századi frankfurti adólistákon 24 különböző
foglalkozást sorolnak fel nők számára. Kölnben három céh - a fonalkészítők, a selyemszövők
és az aranyfonók – kizárólag nőkből állt, akárcsak a nürnbergi aranyfonók céhe. Ez az
abszolút gyakorlatias felkészítés és szakmai tapasztalat rendkívül értékessé tette egy
mesterember lányát a házassági piacon. De, a lányok azt is megtanulták, hogy egy lány adott
céhben végzett munkájával szerzett minden joga csak átmeneti és/vagy időleges volt, ami egy
férfira szállt, legkésőbb akkor, amikor a lány férjhez ment. A céhekben végzett női munka
visszaszorulásának okait a XVI-XVII. századi társadalmi és gazdasági változásokban kell
keresnünk.
- Cím és alcím
- A női mesterek képzése a középkori céhekben
- A könyvrészlet száma
- 17.
- Szerző
- Sanda, István Dániel
- Megjelenés ideje
- 2026
- Hozzáférés szintje
- Open access
- Konferencia címe
- XIII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia 2025
- Konferencia ideje
- 2025. november 6-7.
- Nyelv
- hu
- Terjedelem
- 12 p.
- Tárgyszó
- céhes szakképzés, női mesterek, karrierutak a céhekben
- Változat
- Kiadói változat
- A cikket/könyvrészletet tartalmazó dokumentum címe
- A szakképzés és a felsőoktatás kihívásai XIII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás- pedagógiai Konferencia Tanulmánykötet
- A forrás folyóirat éve
- 2026
- ISBN, e-ISBN
- 978-963-449-399-0
- Műfaj
- Tudományos cikk
- Tudományterület
- Bölcsészettudományok - nyelvtudományok
- Egyetem
- Óbudai Egyetem
- Kar
- Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar