A hidrogén szerepe az energiabiztonság növelésében a megújuló energiaforrások integrációja mellett
Sárdy, Kata Eszter
Dr. Wührl, Tibor
2026-02-05T08:35:46Z
2026-02-05T08:35:46Z
2026
http://hdl.handle.net/20.500.14044/37342
A hibrid energiarendszerek megbízhatósága és fenntarthatósága egyre meghatározóbb szerepet tölt be a modern energiagazdálkodásban és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hidrogénalapú, hibrid rendszerek lehetőséget kínálnak a megújuló energiaforrások – elsősorban nap- és szélenergia ingadozásából adódó problémák, a hálózati stabilitás és az energiatárolás kihívásainak mérséklésére. Az Európai Hidrogénstratégia (2020) és a RePowerEU (2022) a hibrid energiarendszerek fejlesztését helyezi előtérbe, támogatva a zöldhidrogén-termelést, a villamosenergia- és gázpiac integrációját, valamint az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi céljainak elérését. A Magyar Nemzeti Hidrogénstratégia (2021) a hazai energiarendszerben a hibrid rendszerek szerepét a megújuló alapú hidrogéntermelés, az ipari- és közlekedési alkalmazások, valamint a tárolási és konverziós technológiák – pl.: Power-to-Gas (PtG) – bevezetésében látja. Tanulmányunk vizsgálja a környezeti, gazdasági és technológiai összefüggéseket, különös tekintettel az elektrolízis és üzemanyagcella-technológiák költségcsökkenésére, a jogi és szabályozási keretek fejlődésére, valamint hazai és regionális lehetőségekre, együttműködésekre. Az elemzés rávilágít, hogy a hidrogénalapú hibrid energiarendszerek kulcsszerepet játszhatnak a rugalmas, karbonsemleges és biztonságos energiahálózatok kialakításában Európában és Magyarországon egyaránt. Jelen cikkünkben, a kutatás bizonyos fejsúlyos területeit tudjuk bemutatni, így fókuszáltan foglalkozunk a a hidrogén, adaptív és rugalmassági funkcióival a nagy PV-penetrációjú energiarendszerek kontextusában, valamint bemutatjuk a hidrogén szektorszintű alkalmazási lehetőségeit (energia-, közlekedés-, ipar-, hőellátás és kémiai szektor).
hu_HU
A hibrid energiarendszerek megbízhatósága és fenntarthatósága egyre meghatározóbb szerepet tölt be a modern energiagazdálkodásban és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hidrogénalapú, hibrid rendszerek lehetőséget kínálnak a megújuló energiaforrások – elsősorban nap- és szélenergia ingadozásából adódó problémák, a hálózati stabilitás és az energiatárolás kihívásainak mérséklésére. Az Európai Hidrogénstratégia (2020) és a RePowerEU (2022) a hibrid energiarendszerek fejlesztését helyezi előtérbe, támogatva a zöldhidrogén-termelést, a villamosenergia- és gázpiac integrációját, valamint az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi céljainak elérését. A Magyar Nemzeti Hidrogénstratégia (2021) a hazai energiarendszerben a hibrid rendszerek szerepét a megújuló alapú hidrogéntermelés, az ipari- és közlekedési alkalmazások, valamint a tárolási és konverziós technológiák – pl.: Power-to-Gas (PtG) – bevezetésében látja. Tanulmányunk vizsgálja a környezeti, gazdasági és technológiai összefüggéseket, különös tekintettel az elektrolízis és üzemanyagcella-technológiák költségcsökkenésére, a jogi és szabályozási keretek fejlődésére, valamint hazai és regionális lehetőségekre, együttműködésekre. Az elemzés rávilágít, hogy a hidrogénalapú hibrid energiarendszerek kulcsszerepet játszhatnak a rugalmas, karbonsemleges és biztonságos energiahálózatok kialakításában Európában és Magyarországon egyaránt. Jelen cikkünkben, a kutatás bizonyos fejsúlyos területeit tudjuk bemutatni, így fókuszáltan foglalkozunk a a hidrogén, adaptív és rugalmassági funkcióival a nagy PV-penetrációjú energiarendszerek kontextusában, valamint bemutatjuk a hidrogén szektorszintű alkalmazási lehetőségeit (energia-, közlekedés-, ipar-, hőellátás és kémiai szektor).
hu_HU
dc.format
pdf
hu_HU
hu
hu_HU
A hidrogén szerepe az energiabiztonság növelésében a megújuló energiaforrások integrációja mellett