Most a XXI. század elején, a szomszédos orosz-ukrán konfliktus rávilágít az
energiaellátás sebezhetőségére és a diverzifikáció szükségességére. Sajnálatos módon a
század bővelkedik fejlesztést igénylő, a meglévő energiahálózat bővítésére, kiegészítésére
irányuló, annak biztonságát növelését kényszerítő hatással. Elég, csak a gázellátási
problémára gondolni. De az is elgondolkodtató, hogy a konfliktus során a támadó fél
taktikai csapásai a másik fél energetikai központjaira, energiatermelő erőműveire
energiatovábbító hálózatára koncentrálódik a másik fél megbénítása céljából. Ennek
bizonyítására a háború mozzanataiból kiragadtam az idevonatkozó eseményeket,
megemlítem az az éghajlat és időjárás változás okozta hatásokat. Felsoroltam a megújuló
energiaforrásokat és leírtam jellemző tulajdonságaikat. Összeszedtem a vízienergia-művek
mint kritikus infrastruktúra elemek védelmének kijelölésének jogszabályi előírásait.
Összehasonlítottam és értékeltem a duzzasztásos vízierőművek és a DNÚVH védelmét.
Összeszedtem a vízierőműveket érő lehetséges támadások módozatait illetve javasoltam
ezek kivédésére teendő válaszlépéseket.
