Erőművi kapacitás pótlás az ellátásbiztonság és a gazdasági növekedés érdekében
Molnár, Ferenc
Csiszárik-Kocsir, Ágnes
Garai-Fodor, Mónika
2026-01-23T08:57:44Z
2026-01-23T08:57:44Z
2020
http://hdl.handle.net/20.500.14044/37158
Az emberiség létszámának növekedése, a városi életmód folyamatos kiterjedése és a globális gazdasági növekedés az energiafelhasználás erőteljes növekedését vonzza maga után. A 2017. évi adatokhoz képest a városlakók száma becsülhetően 2040-re több mint 1,7 milliárd fővel fog gyarapodni. Ugyanebben az időszakban a globális energia felhasználás mértéke várhatóan valamivel több mint egy-negyedével lesz nagyobb, mint 2017-ben volt. 2040-re a globális gazdasági növekedés közel 80%-át a termelékenység javulása eredményezi majd. Ezt GDP/fő mutatószámmal jellemzhetjük. Várhatóan a bővülés csaknem 40%-át Kína és India fogja generálni. Az életkörülmények javulása több mint 2,5 milliárd fővel fogja bővíteni a középosztályhoz tartozók táborát, amely szintén az energia igény tgovábbi növekedését fogja eredményezni. De vajon lesz-e elegendő felhasználható formában rendelkezésre álló energia az egyre növekvő igények kielégítéséhez? Az igénynövekedés biztosításán túl vajon foglakozik-e a szakpolitika a jelenleg üzemelő, de folyamatosan kiöregedő energatikai létesítmények pótlásával. Az elkövetkező évtizedek energiaellátás biztonságát vajon milyen energia-mix fogja biztosítani a fenntartható fejlődést és a klímavédelmi célkitűzésket is figyelembe véve? Ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat a következő cikkben.
hu_HU
dc.format
pdf
hu_HU
hu
hu_HU
Erőművi kapacitás pótlás az ellátásbiztonság és a gazdasági növekedés érdekében
hu_HU
Open access
hu_HU
Óbudai Egyetem
hu_HU
2020
hu_HU
Budapest
hu_HU
Keleti Károly Gazdasági Kar
hu_HU
Óbudai Egyetem
hu_HU
Társadalomtudományok - gazdálkodás- és szervezéstudományok
hu_HU
energia ellátásbiztonság
hu_HU
klímavédelem
hu_HU
fenntartható fejlődés
hu_HU
gazdasági növekedés
hu_HU
Konferenciaközlemény
hu_HU
Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században X./2. A környzeti változások és az új kihívások hatásai a szervezetek működésére