Energia - és vízfüggés csökkentése a biztonságosabb tábor-üzemeltetés érdekében

Abstract

Tragikus történelmi példák sokasága igazolja, hogy válsághelyzetben a szerves hulladékok, azon belül is a fekália-tartalmú szennyvíz jelenti a helyszínen tartózkodókra leselkedő egyik legsúlyosabb másodlagos fenyegetést. A kezeletlen szennyvíz a legváltozatosabb kórokozó csírák és élősködők tenyészközege; az embert és a környezetet is özvetlenül veszélyezteti. Válsághelyzetben nincs lehetőség komplex szennyvíztisztító rendszereket létesíteni. Ezek kiépítése és üzemeltetése költséges, táboron kívüli forrásból villamos energiára és vegyszerekre szorulnak, és a keletkezőszennyvíziszap eltávolítása is külső szolgáltatótól függ. E tisztítóművek nagy felületűek, nehezen álcázhatók és nehezen is védhetők, így a táborok sebezhető pontjai. Áttekintésünkben olyan gyors telepítésű, autonóm szennyvízkezelő rendszereket azonosítunk, melyek kevéssé függnek külső beszállítótól, elrejthetők, és újrahasznosítható végterméket bocsátanak ki. Így menekülttáborok és katonai létesítmények kiszolgálására egyaránt alkalmasak, utólag pedig a helyi közösség mindennapi életébe is integrálhatók.