http://hdl.handle.net/20.500.14044/38462 2026-10-30T12:21:42Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/34073 Gazdasági növekedés termelékenységre fókuszálva Petőné Csuka, Ildikó Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Varga, János Jelen gazdaságpolitikai törekvés, hogy az innovatív beruházások ösztönzésével a magas saját korszerűsödési rátával rendelkező beruházások száma emelkedjen, ugyanis a tömeges innovatív beruházás képes igazán növelni a gazdasági trend meredekségét, a gazdasági növekedés ütemét.Első lépésben tárgyaljuk, hogy mit értünk korszerűsödési ráta alatt, mely alapján definiálni tudjuk az innovatív beruházást. Az innovatív beruházás meghatározása alapvető fontosságú, mert Magyarország az ilyen beruházások „elszaporodásával” közelítheti meg a nyugat-európai országok fejlettségi színvonalát. A szerző tárgyalja a közelmúlt extenzív gazdasági növekedésének tényezőit, s azt, hogy mely okok miatt kell áttérnünk az intenzív gazdasági növekedésre. A magyar vállalatok, s azon belül a kkv-k innovatív beruházása jóval alacsonyabb, mint az EU-átlag. Az intenzív növekedés megvalósításának egyik legfontosabb mérföldköve a magyar kkv szektor termelékenységének a megduplázása. A szerző felvázolja a termelékenység növelésének lehetséges eszközeit, a gazdasági fejlődés sarkalatos tényezőit. 2019-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/34068 Az anticiklikusság stabilitással kapcsolatos összefüggései Parragh, Bianka Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Varga, János Az utóbbi évtizedekben szükségszerűen gazdagodott a jegybankok által alkalmazott eszköztár a válságból történő kilábalás támogatása, illetve a túlhitelezésből eredő problémák oldása érdekében. A rendszerváltás időszakában és azt követő 20 évben kialakult strukturális problémák rendszerszintű válaszokat követeltek. Rendszerszintű kockázatfelhalmozódás történt, majd materializálódott a pénzügyi szabályozás jelentőségének lebecsüléséből adódóan. A múlt tekintetében célzott és összehangolt intézkedések, míg a jövő vonatkozásában a reálgazdaság fenntartható finanszírozását egészséges hitelezés keretében és a piaci szereplők alkalmazkodása egységében megteremteni képes megoldások váltak szükségessé. A 2010-től megvalósuló, növekedésfókuszú magyar gazdasági modell innovatív szemléletben, aktív állami szerepvállalással, a stabilitás és kiszámíthatóság hitelességet és társadalmi bizalmat teremtő egységében jött létre és fejlődött az elmúlt évtizedben. A sikeres pénzügyi és makrogazdasági konszolidációval a korábbinál kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb növekedési modell jött létre. A Magyar Nemzeti Bank a 2013-as monetáris politikai fordulattal lehetővé vált szemléletváltással olyan célzott eszközöket alkalmazott a válságból való kilábalás folyamatában és a fenntartható hitelezés biztosítása érdekében, melyek pillérként szolgálhatnak a jövőbeli, fenntarthatóságot és stabilitást tovább erősítő jegybanki működésben. 2019-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/34063 Tevékenységüket megszüntető önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok gazdálkodásának pénzügyi elemzése Molnár, Petronella; Hegedűs, Szilárd Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Varga, János A tanulmány olyan önkormányzati vállalatokat vizsgál meg mutatószámok és csőd-előrejelzési modellek segítségével, melyek 2015-2017 között fejezték be a tevékenységüket. A vizsgálat végén arra kaptunk választ, hogy a szakirodalomból ismert csőd-modellek mennyiben jelezték előre a csőd bekövetkezésének valószínűségét. A vizsgálat fókuszába a likviditási ráta, a tőkeerősségi mutató került, valamint a vállalatok adózott eredményeiknek alakulása. Alkalmazott csőd-előrejelzési modellek pedig a kutatás során a Virág (1991), Altman (2000), Zmijewski (1984), és Taffler (1983) modellje volt. A vizsgálat eredményeként megfogalmazható az a tény, hogy a cégek bizonyos hányadánál nem fizetési nehézségekre vezethető vissza a tevékenység végleges beszüntetése. 2019-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/34058 Tiszta energia a klímaváltozás mérséklésére Molnár, Ferenc Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Varga, János A jelenlegi csaknem 8 milliárdnyi globális populáció a fenntartható fejlődéshez maximalizált energiaszükséglet többszörösét emészti fel minden pillanatban. A rohamosan gyarapodó létszámú emberiség kíméletlen mértékű energiafelhasználás árán rendkívül önző és pazarló módon meríti ki a föld energiakészletét és rombolja le a természeti környezetét. Amennyiben a civilizáció jelenlegi „fejlődési” irányán nem sikerül változtatni, akkor az egész emberiség életfeltételei kerülnek veszélybe, mégpedig belátható közelségben. Ebben az esetben a jövő generációk életfeltételeit szüntetjük meg. Közhelyszámba menő, találó mondás miszerint a Föld nem a miénk csupán kölcsön kaptuk az unokáinktól. Az én személyes motivációm a klímavédelem kapcsán, hogy egy élhető világot adjunk tovább az utókor számára. A civilizáció ártalmai közé sorolhatjuk a globális felmelegedés következtében kialakuló klímaváltozás és a környezetszennyezés hatásaként bekövetkező nagyszámú megbetegedéseket és humán áldozatokat. 2019-01-01T00:00:00Z