http://hdl.handle.net/20.500.14044/37937 2026-07-26T05:35:10Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/38032 Projektfeladat az irányítási rendszerek informatikai támogatása tárgy keretében Kormány, Eszter Dr. habil Koltai, László Az Irányítási rendszerek informatikai támogatása tárgy és a hozzá kapcsolódó projektfeladat célja, hogy a hallgatók megismerjék és használják azokat az informatikai eszközöket, amelyek segítik az üzleti folyamatok dokumentálását, felmérését és optimalizálását. A feladatokhoz kapcsolódó adatgyűjtések megtervezését és specifikálását. A projektfeladat főbb lépései: – A vizsgálandó folyamat kiválasztása; – A választott folyamat megismerése; – Az elemzéshez kapcsolódó mérőszámok tervezése; – A folyamat modellezése ARIS Express segítségével; – Elemzés készítése; – A feladathoz kapcsolódó tanulmány elkészítése. A hallgatók feladat megoldásához az ARIS üzleti folyamat-architektúrát leíró módszertant használják és az ingyenesen letölthető Aris Express programot. Az ARIS Express használatával a folyamatok vizuális megjelenítésére alkalmas diagramok készíthetők. A diagramok különböző tartalommal és részletezettséggel jelenhetnek meg. Az egyértelmű jelölések (módszertan) segít a tevékenységeket és kapcsolataikat gyorsan áttekinteni és a változásokat nyomon követni. Az elkészített modellek további elemzésre felhasználhatók az ARIS Architect & Designer folyamat modellező és elemző eszközbe. Az adatelemzés elkészítéséhez az Aris MashZone eszközét vagy az Excel PowerPivot és PowerView BI eszköztét használják. 2019-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/38031 Vezetők és döntéseik - eljárástechnika és módszertan az oktatásban Dr. Kohlhoffer-Mizser, Csilla Dr. habil Koltai, László Jelen tanulmány átfogó szakirodalmi áttekintést szeretne nyújtani a vezetők vezetési stílusáról, annak karakteréről, tartalmáról. Milyen döntéseket hoznak az egyes vezetési stílusok konfliktus esetén. Szervezeti konfliktusok, a cégek, vállalkozások, jogi személyek belső szervezetében, a tulajdonosok és a menedzsment között – a vezető tisztségviselők és munkavállalók között – vezetők és beosztottaik között is felmerülhet. Jogi személyek egymás közötti konfliktusaiban, jogvitáiban is fontos látni azt, hogy a különböző típusú vezetőktől milyen döntés várható, mi az amit előre láthatunk és mi az amit nem? Miről ismerhetőek fel az egyes vezetői típusok, mire számíthatunk munkavállalóként, beosztottként, alkalmazottként amennyiben a szervezetrendszerben mindenkinek az a célja, hogy elérje kitűzött céljait és eredményes legyen. A beosztottaknak harmóniában kell lenniük a szervezetrendszerrel, hogy az egész különálló jogi személy elérhesse céljait. A részek és az egész együttműködéséhez pedig fontos annak ismerete, hogy mire számíthat az egyes résztvevő. A vezető önismerete, az a kérdés, hogy ő melyik vezetői kategóriába sorolja önmagát –elválasztandó és külön vizsgálandó attól a kérdéstől, hogy a vezető csapata, beosztottjai milyen vezetői stílust tulajdonít neki. A felsőoktatás leendő vezetőket és leendő beosztottakat készít fel számos döntés előkészítésére, meghozatalára. A vezetői stílusok vizsgálata és a konfliktusok rendezésének bizonyos törvényszerűségek mentén történő rendszerezése, gyakorlati példákkal alátámasztott kapcsolódással az elmélethez –az oktatásban alkalmas betölteni a konfliktusrendezés elméleti és gyakorlati rendezésének ismeretéhez szükséges csatlakozást a hallgatók számára. 2019-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/38029 Eltérő szakterületek integrálása szakkolégiumi formában Dr. habil. Koltai, László Dr. habil Koltai, László A szakkollégiumok a magyar tehetséggondozási rendszer olyan elemei, amelyek lényege az öntevékenység. Az Óbudai Egyetem különböző tudományterületeihez kapcsolódóan számos szakkollégium létezik, azonban a rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara által alapított Integrált Tudományok Szakkollégiuma egyedülálló módon igyekszik a kar által gondozott tudomány- és szakmaterületek (környezetvédelem, könnyűipar valamint formatervező művészeti területek) integrációjára. Ha a Kar küldetését egy mondatban kellene megfogalmazni, azt mondhatnánk, hogy képzéseink célja, hogy „embertársaink környezetét és mindennapi használati tárgyait biztonságosabbá, szebbé és kényelmesebbé tegyük”. Ehhez kapcsolódik a szakkollégium, amely igyekszik a legtehetségesebb hallgatóknak olyan a tantervi kötelezettségeken túlmutató ismereteket átadni, amelyekkel sikeresebbé válhatnak. 2019-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/38028 A fényszennyezés és a hatása az élőkörnyezetre Bánhelyi, Zsófia; Pendli, Gitta; Tóth, Fanni; Virga, Szabolcs Dr. habil Koltai, László Korunk egyik jelentős környezeti problémája a fényszennyezés, amely a városiasodás egyik következménye. A fényszennyezés egy rendkívül feltűnő jelenség, mégsem került át úgy a köztudatba, mint például a levegőszennyezés vagy a víz szennyezettségének kérdése, pedig ugyan olyan jelentősen hat az élőkörnyezetre. Bizonyos fajok szaporodását ellehetetleníti, megzavarja az élőlények időérzékét, felborítja a bioritmusukat és ezek által akár ökológiai katasztrófához is vezethet. Napjainkban elképzelhetetlen lenne az élet közvilágítás, éjszakai fények nélkül, a világítás tehát elengedhetetlen, de nagyon sok múlik a világítótestek fényerősségén egymástól való távolságán, pozícióján, hogy ez ne legyen káros az élőkörnyezetre, mindennapi életünkre. Csoportunk arra keresett választ, hogy mit is nevezünk fényszennyezésnek, ez milyen hatást gyakorol az élővilágra, köztük az emberekre és milyen jogi szabályozások, kitételek vannak érvényben a környező országokban és hazánkban a fényszennyezésre vonatkozóan. Legfontosabb szempontjaink a fényszennyezésre vonatkozó magyarországi jogszabályok, illetve a fényszennyezés kapcsolata az élővilággal, az emberrel és a közlekedésbiztonsággal. Áttekintjük a fényszennyezés mérésének főbb lépéseit, eszközeit. Bemutatunk néhány konkrét példát a fényszennyezés csökkentésére a főváros harmadik kerületében (a Polaris Csillagvizsgáló környékén és a Pók utcai lakótelepen), ahol nemrég korszerű lámpatestekkel, megfelelő beállításokkal és az adott közterület, út célzott megvilágításával csökkentették a fényszennyezettség mértékét, majd elemezzük ezeket a példákat. A fényszennyezésre megoldást kínáló Dág község példáján keresztül - ahol Magyarországon elsőként jogszabály született a fényterhelésről - kitekintünk a jövő lehetőségeire. Kutatómunkánk eredményeként igyekszünk rámutatni arra, hogy a megfelelő világítótestek kiválasztásával és azok optimális elhelyezésével, valamint a felesleges fényszennyezés mérséklésére, megszüntetésére hozott jogszabályokkal úgy érhetjük el a biztonságos közlekedéshez és mindennapjainkhoz szükséges megvilágítást, hogy az nem, vagy csak kis mértékben terheli az élőkörnyezetet. 2019-01-01T00:00:00Z