http://hdl.handle.net/20.500.14044/32943 2026-07-26T07:49:31Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/37216 Innovatív e-learning rendszerek elemzése Viktor, Patrik; Dr. Kárpáti-Daróczi, Judit Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Garai-Fodor, Mónika Kutatásom témája az e-learning rendszerek összehasonlító vizsgálata. Dolgozatomban három darab innovatív e-learning alkalmazást vizsgálok. Az e-learning rendszereket mutatom be: fogalom ismertetése, fejlődése, kialakulása, helyzetének jövőbeli alakulása, előnyei és hátrányai. Az elméleti felvezetés után a gyakorlati oldalról közelítem meg a témát három ma is működő innovatív e-learning alkalmazás bemutatásával. Ezekből kettő külföldi - Coursera és Khan Academy és egy magyar, az Easy Maths. Ezeket az e- learning rendszereket részletesen bemutatom. Kutatásomban azt feltételeztem, hogy ezeknek a rendszereknek a jövőben nagy térhódításuk lesz. Mivel mindhárom oldalnak van értékelő és facebook csoportja, az innen merített információkat, hibákat és előnyöket, mint szekunder forrásokat dolgoztam fel. Kutatásom primer részét kérdőíves felmérést végeztem. A kérdőíves felmérést felsőoktatási hallgatók körében végeztem. Arra voltam kíváncsi, mennyire szeretik, illetve mennyire ismerik a hallgatók ezeket a rendszereket. Az így nyert információk segítségével SWOT-analízis keretében foglaltam össze a három rendszer előnyeit és hátrányait. Az összehasonlítás alapján azt állapítottam meg, hogy a hallgatók szeretik ezeket a rendszereket, de csak addig, amíg ők dönthetik el, hogy ezt a formájú oktatást választják-e vagy a hagyományosát. 2020-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/37214 Ha most adok, később kaphatok – avagy a reciprok altruizmus az internetes kapcsolatokban Dr. Velencei, Jolán; Valociková, Cyntia Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Garai-Fodor, Mónika Miért segítünk idegeneknek az interneten? Tapasztalataink, tudásunk vagy a birtokunkban lévő információk megosztása nem jár nagy energia befektetéssel, mégis a felhasználók személyes erőforrásaik megosztásáért gyakran várnak jutalmat. A közgazdaságtan és más tudományágak is az ilyen típusú cserekapcsolatot reciprok altruizmusnak nevezi. A jelen kutatás bemutatja az altruizmust és annak különböző típusait, majd mélyebben foglalkozik a reciprok altruizmussal. Ismerteti, miként jelenhet meg az önzetlenség ezen formája a közösségi médiában. A kutatás célja egy hazai és nemzetközi áttekintés létrehozása, mely első lépése egy hosszú távú, átfogó kutatómunkának. 2020-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/37212 A regionális versenyképességünk vizsgálata Dr. Varga, János; Dr. Csiszárik-Kocsir, Ágnes Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Garai-Fodor, Mónika A gazdasági növekedés nem öncél. Hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósuljanak az egyén és a társadalom legfontosabb célkitűzései. A gazdasági növekedés nem csupán egy mutatóban (jellemzően a GDP-ben) kifejezett értéket mutat, hanem fejlesztési célokat fejezhet ki. A növekedés megteremtheti az előrelépés lehetőségét, ha pontosan választjuk meg, hogy mibe kívánunk többet befektetni a jövőnk érdekében. A jövő vizsgálatának legalapvetőbb mutatóját a nemzeti versenyképesség testesíti meg. Igen összetett és multidimenziós mutatóról van szó, amely azt próbálja kifejezni, hogy mire tudjuk építeni és alapozni a jövőnket, gazdaságunkat, fejlődésünket. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a versenyképesség szempontjából sem mutatnak ugyanolyan képet az egyes országok. Egyes nemzetgazdaságok olyan ágazatokra fordítanak több figyelmet, amelyek valóban a gazdaság és a társadalom fejlődését szolgálják, míg máshol kevésbé hatékony döntéseket hoznak. Ez a lényegi különbség alapvetően határozza meg az európai gazdasági térkép alakulását, amelynek végső következménye az adott ország állampolgárainak életszínvonalában fog jelentkezni. A versenyképességi különbségek már nemcsak Nyugat és Kelet-Európa között fedezhetők fel, de maguk a közép-kelet európai országok sem képviselnek ugyanolyan gazdasági erőt. A megfelelő versenystratégia megválasztása a közép-kelet európai régió fejlődésének egyik leglényegesebb pontját jelentheti. A tanulmány elsősorban azzal foglalkozik, hogy megvizsgálja Magyarország néhány alapvető gazdasági mutatóját a V4 országokhoz képest. Nem kizárólag statikus, hanem dinamikus képet kíván mutatni a V4-es országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét illetően, amelyben mindvégig Magyarország szerepel a fókuszpontban. Javultak-e vagy romlottak-e a mutatóink? Erősödött vagy gyengült a versenyképességünk a V4 országokhoz képest a közelmúltban? E kérdések megválaszolása képezi a tanulmány célkitűzését, amely néhány makrogazdasági eredmény mellett a Világgazdasági Fórum által készített Versenyképességi Jelentés eredményeire is támaszkodik. 2020-01-01T00:00:00Z http://hdl.handle.net/20.500.14044/37211 A magyarországi LMBTQ társadalom fogyasztói magatartás vizsgálata Török, Nikolett; Dr. Happ, Éva Csiszárik-Kocsir, Ágnes; Garai-Fodor, Mónika A mai társadalom felépítése egyre inkább befelé forduló szubkultúrák együttéléséből áll, akik egyre kevesebb figyelmet fordítanak más csoportokban kialakult fogyasztói kultúrára. Az embereket inkább értékeik, véleményük, életszemléletük szerint alakuló fogyasztási csoportokba soroljuk. Az egyre mélyre menőbb kutatási és szegmentálási folyamatok eredményeképp nyert teret az egyén szexuális orientációja, mint piaci differenciáló hatás. Az első ilyen irányú megkülönböztetések a szolgáltatóipar, elsősorban a turizmus területén voltak megtalálhatók. Mivel az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transzexuális) társadalomnak nincs olyan földrajzilag körülhatárolható „szülőföldje”, amely hitelesítené csoportidentitásukat, így az utazások jó lehetőséget adnak a heteronormatív társadalomból való kiszakadásra. Annak ellenére, hogy a legtöbb külföldi tanulmányban az LMBTQ közösség homogén csoportként kerül említésre, a szerzők úgy gondolják, hogy a csoport tagjainak szexuális orientáltsága, csupán egy aspektusa a személyiségüknek, így ebből nem vonható le egységes következtetés az egész csoportra vonatkozóan. A tanulmányban a magyar LMBTQ fogyasztók magatartását vizsgáltuk, néhány ponton egybevetve azokat a heteroszexuális populáció viselkedésével. Érdeklődésünk fókuszában a szexuális kisebbség, mint fogyasztói csoport áll és annak megállapítása, hogy milyen kihívásokat jelent a vállalkozások számára, ha potenciális szegmensként tekintenek az LMBTQ közösségre. Jelentősnek tartottuk továbbá annak a felmérését, hogy a szexuális kisebbség nagyobb figyelmet, vagy vásárlási hajlandóságot mutat-e LMBTQ vonatkozású marketingtevékenység esetén. Az eredményeket tekintve a dolgozat néhány alapvető fogyasztói magatartást, illetve a csoport dinamizmusát adó motivációkat hivatott felmérni. 2020-01-01T00:00:00Z