http://hdl.handle.net/20.500.14044/37231 2026-07-27T07:31:59Z 2026-07-27T07:31:59Z Szaniszló, Zsolt http://hdl.handle.net/20.500.14044/37395 2026-02-10T05:32:21Z 2026-01-01T00:00:00Z

Az ún. “második vészhelyzet” biztonságos megoldhatóságának kérdése katonai légijárművek ejtőernyős vész-gépelhagyási folyamata során Szaniszló, Zsolt Dr. Wührl, Tibor A katonai repülést sokan kifejezetten veszélyes. míg mások legfeljebb kockázatos tevékenységnek gondolják. Az igazság valahol a kettő között van. Azért, hogy ez a nagyon szép hivatás megmaradjon a legfeljebb kockázatos besorolású szinten, a repülő-hajózó személyzetek részére speciális személyi- és kollektív védő-, illetve mentőberendezéseket, továbbá azok készségszintű alkalmazására megfelelő felkészítést kell biztosítani! Ehhez egyértelmű írott-, és íratlan szabályokra, példaértékű vezetői (parancsnoki) hozzáállásra van szükség, amelyek – természetesen a repülési feladat előírásszerű végrehajtása mellett – elsődlegesen mind a repülést végrehajtó személy biztonságát tartják a legfontosabbnak!

2026-01-01T00:00:00Z Dr. Jeszenszky, Sándor http://hdl.handle.net/20.500.14044/37391 2026-02-10T04:11:40Z 2026-01-01T00:00:00Z

A Simplon alagút vasútvonal villamosítása Kandó Kálmán háromfázisú rendszerével Dr. Jeszenszky, Sándor Dr. Wührl, Tibor A Simplon vasúti alagút, amely Olaszországot Svájccal köti össze, 1906-ban nyílt meg. 70 évig ez volt a világ leghosszabb vasúti alagútja.. A cikk bemutatja az olaszországi Valtellina vonal villamosítását háromfázisú rendszerrel, amelynek tervezője Kandó Kálmán, kivitelezője a budapesti Ganz gyár volt. Ennek sikere alapján határozták el a Simplon vasútvonal Kandó rendszerű villamosítását. Az első mozdonyt a Valtellina vonaltól vették kölcsön, de a svájci BBC hamarosan megépítette saját mozdonyait. Néhány megoldása különbözött a Kandó mozdonyokétól, de alapelvük ugyanaz volt. Kettős felsővezeték, a mozdonyban elhelyezett háromfázisú motorok és rudazat hajtású kerekek, Kandó háromszöggel.

2026-01-01T00:00:00Z Pátrovics, Botond Molnár, György http://hdl.handle.net/20.500.14044/37388 2026-02-10T04:11:39Z 2026-01-01T00:00:00Z

Adatbáziskezelés oktatása tükrözött osztályterem módszerrel Pátrovics, Botond; Molnár, György Dr. Wührl, Tibor Az adatbáziskezelés oktatása a felsőoktatásban kiemelt jelentőségű, mivel a hallgatóknak nemcsak elméleti ismereteket, hanem erős gyakorlati kompetenciákat is el kell sajátítaniuk. A tükrözött osztályterem (flipped classroom) módszer hatékony pedagógiai megközelítést kínál e cél eléréséhez. A módszer lényege, hogy az elméleti tananyagot a hallgatók önállóan, jellemzően digitális tananyagok (videók, jegyzetek, interaktív modulok) segítségével dolgozzák fel az órák előtt, míg a kontaktórák a gyakorlati feladatok megoldására, problémamegoldásra és konzultációra fókuszálnak. Adatbáziskezelés esetén ez különösen előnyös, hiszen az SQL-lekérdezések, adatmodellezési feladatok és adatbázistervezési esettanulmányok elsajátítása aktív tanulási környezetben a leghatékonyabb. A tanár szerepe mentorálóvá és facilitálóvá alakul, miközben a hallgatók aktívabb részvételt és nagyobb felelősséget vállalnak saját tanulásukért. Kutatások szerint a tükrözött osztályterem módszer növeli a tanulási motivációt, javítja a gyakorlati teljesítményt és elősegíti a mélyebb megértést az informatikaoktatás területén. Az adatbáziskezelés oktatásában alkalmazva a módszer hozzájárul a munkaerőpiacon is jól hasznosítható kompetenciák fejlesztéséhez.

2026-01-01T00:00:00Z Pátrovics, Botond Molnár, György http://hdl.handle.net/20.500.14044/37385 2026-02-10T05:31:23Z 2026-01-01T00:00:00Z

Diagnosztikai mérések elektromos és hibrid járművek nagyfeszültségű egységein Pátrovics, Botond; Molnár, György Dr. Wührl, Tibor Az elektromos és hibrid járművek nagyfeszültségű rendszereinek diagnosztikája kiemelt biztonságtechnikai kihívást jelent. A kutatás bemutatja a nagyfeszültségű hálózatok felépítéséből adódó sajátosságokat, valamint az ezekhez kapcsolódó általános és speciális biztonsági intézkedéseket. Kiemelt szerepet kap a feszültségmentesítés helyes sorrendje, amely minden esetben a 12 V-os kisfeszültségű rendszer megbontásával kezdődik. A nagyfeszültségű rendszerek szakszerű vizsgálata csak a hagyományos gépjárművillamossági és -elektronikai ismeretek birtokában végezhető el. Alapvető különbség, hogy míg a kisfeszültségű hálózat a járműkarosszériát használja visszatérő vezetőként, addig a nagyfeszültségű rendszer kétvezetékes, a járműtesttől teljesen elszigetelt kialakítású. Az állandó rendszerfelügyelet minimálisra csökkenti a veszélyes testzárlatok kialakulását. A kutatás vizsgálja továbbá az emberi jelenlétből adódó kockázatok csökkentésének lehetőségeit. Ennek egyik iránya a diagnosztikai mérések részleges vagy teljes átvétele humanoid robotok által. E megközelítés hozzájárulhat a jövő járműdiagnosztikai folyamatainak biztonságosabbá tételéhez.

2026-01-01T00:00:00Z