<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
<title>4. 2025 Volume 7, Issue No. 1. Puskás Tivadar Szakkollégium Különszám</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/35212" rel="alternate"/>
<subtitle/>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/35212</id>
<updated>2026-07-26T06:37:35Z</updated>
<dc:date>2026-07-26T06:37:35Z</dc:date>
<entry>
<title>Kritikus infrastruktúrák és kritikus információs infrastruktúrák védelmének igénye hazai és nemzetközi környezetben</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/29129" rel="alternate"/>
<author>
<name>Rubint, Péter</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/29129</id>
<updated>2025-11-06T08:58:04Z</updated>
<published>2025-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">Kritikus infrastruktúrák és kritikus információs infrastruktúrák védelmének igénye hazai és nemzetközi környezetben
Rubint, Péter
A tanulmány fő célja a hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra fogalomrendszereinek definiálása, összehasonlítása, a kritikus rendszerek sebezhetőségeinek feltárása és a védelem fontosságának kihangsúlyozása. A szélessávú internet ipari területen való elterjedése, a kiberfizikai rendszerek alkalmazása új támadási felületeket hozott létre az eddig is érzékeny, létfontosságúnak tekintett létesítményekben. Számítógépek vezérlik az erőműveket, a vízellátást, és a társadalom működéséhez elengedhetetlen rendszereket, szolgáltatásokat, ezek azonban gyakran sérülékenyek, és kiemelt célpontnak számítanak a hackerek és kiberbűnözők számára. A kutatás két valós példán, a Stuxnet vírusos támadáson keresztül szemlélteti a kritikus infrastruktúrákat érő kibertámadások kockázatait és hatásait, illetve kiemeli a védelem fontosságát, ezen belül is az emberi biztonságtudatosság növelésének szükségességét.
</summary>
<dc:date>2025-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
<entry>
<title>The corruption risks of arti fi cial intelli- gen c e, what to consider in the golden  age of artificial intelligence?</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/29128" rel="alternate"/>
<author>
<name>Soós, Georgina</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/29128</id>
<updated>2025-11-06T08:57:50Z</updated>
<published>2025-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">The corruption risks of arti fi cial intelli- gen c e, what to consider in the golden  age of artificial intelligence?
Soós, Georgina
A tanulmány a mesterséges intelligencia (AI) közvéleményről alkotott képet elemzi, amely vegyes, de óvatos optimizmus jellemzi. Sokan értékes automatizálási eszközként tekintenek rá, amely növeli a hatékonyságot és racionalizálja a feladatokat, ugyanakkor aggályok is felmerülnek a munkahelyek megszűnésével és a visszaélések lehetőségével kapcsolatban. A kutatás három fő területet emel ki, ahol fejlesztések szükségesek: pontosság, etikai megfontolások és az emberi ítélőképesség integrálása. A pontosság javítása érdekében a mesterséges intelligencia megbízhatóságát növelő adat- és algoritmusfejlesztés szükséges. Az etikai kérdések prioritást élveznek, szigorú etikai irányelvek bevezetését igényelve az AI fejlesztésében. Az emberi ítélőképesség bevonása segíthet a mesterséges intelligencia és az emberek közötti hatékony együttműködésben, biztosítva az emberi felügyeletet a kritikus döntések során. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az AI hatékony alkalmazásához folyamatos fejlesztés szükséges.
</summary>
<dc:date>2025-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
<entry>
<title>Gépi tanulás alapú email biztonsági megoldások alacsony hatékonyságának gyökér okainak vizsgálata Social Engineering támadásokkal szemben</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/29127" rel="alternate"/>
<author>
<name>Krasnyánszki, Brúnó</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/29127</id>
<updated>2025-11-06T08:57:03Z</updated>
<published>2025-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">Gépi tanulás alapú email biztonsági megoldások alacsony hatékonyságának gyökér okainak vizsgálata Social Engineering támadásokkal szemben
Krasnyánszki, Brúnó
Nagyon sok olyan informatikai megoldással találkoztam, amik nem voltak képesek megfelelő hatékonysággal reagálni a Social Engineering támadásokra. Pedig amennyiben megvizsgáljuk a folyamatot egy támadó által küldött kártékony emailt sok helyen meg lehetne fogni típustól függően. Példaképpen kipróbáltam egy átlagos védelemmel rendelkező üzleti laptopra egy kártékony emailt küldeni és meglepődve tapasztaltam, hogy semmilyen riasztás nem jelzett. Szekunder kutatásomban megismertem a szakirodalomban a Social Engineering mély tanulás alapú detektálásával kapcsolatos tudományos folyóirat cikkeket és a technológiák pontos és mély megértése után elkezdtem kidolgozni egy módszertant a probléma megoldására. Primer kutatásomként interjúkat folytattam a téma aktualitásáról és az interjúk során megpróbáltam feltérképezni a jelenlegi hazai email biztonsági helyzetet. Valamint a számomra gyanúsan magas pontosságú modelleken végeztem méréseket, hogy megbizonyosodjak az eredmények pontosságáról.
</summary>
<dc:date>2025-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
<entry>
<title>A Szovjet Légierőnél rendszeresített hordozható vészrádiók</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/29126" rel="alternate"/>
<author>
<name>Bártfai, Bálint</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/29126</id>
<updated>2025-11-06T08:56:49Z</updated>
<published>2025-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">A Szovjet Légierőnél rendszeresített hordozható vészrádiók
Bártfai, Bálint
A bevezető gondolatok és a vészrádió fogalmának ismertetése, valamint a tanulmány tartalmi kereteinek meghatározása után a szerző igyekszik átfogó képet adni a Szovjet Légierőben rendszeresített hordozható vészrádiók fejlesztésének irányvonalairól. A publikáció nem csak haditechnika-történeti szempontból érdekes, hanem segíthet az egyes országok haderejében jelenleg is használt eszközök könnyebb megértésében. Ugyanakkor a civil szférában is elterjedtek a hasonló készülékek.
</summary>
<dc:date>2025-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
</feed>
