<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
<title>Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században 2018 Konferenciaközlemények</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/32944" rel="alternate"/>
<subtitle/>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/32944</id>
<updated>2026-07-26T08:29:55Z</updated>
<dc:date>2026-07-26T08:29:55Z</dc:date>
<entry>
<title>A kiválóan teljesítő szervezetek mítosza (HPO)</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/33173" rel="alternate"/>
<author>
<name>Varga, János</name>
</author>
<author>
<name>Csiszárik-Kocsír, Ágnes</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/33173</id>
<updated>2025-09-05T03:10:30Z</updated>
<published>2018-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">A kiválóan teljesítő szervezetek mítosza (HPO)
Varga, János; Csiszárik-Kocsír, Ágnes
Garai-Fodor, Mónika; Csiszárik-Kocsir, Ágnes
Ken Blanchard a Vezetés magasabb szinten c. könyvében hosszasan elemzi és bemutatja a kiválóan teljesítő vállalatok leglényegesebb feltételeit. Egy másik szerző, Jim Collins is kiemeli, hogy léteznek olyan vállalkozások, amelyek hosszabb távon is kiváló eredményeket tudnak felmutatni, de ezek a cégek nem akármilyen üzleti modellel rendelkeznek. A HPO - vagyis a kiválóan teljesítő szervezet egy speciális üzleti modellként is értelmezhető. Blanchard szerint bármelyik cég lehet HPO szervezet, ha sikerül olyan körülményeket teremteni a vállalaton belül, amely a leginkább képes támogatni a sikerorientált szervezeti tevékenységeket. Ennek feltételeit hat pontban lehet összefoglalni, és a SCORES elemzési technika néven vált ismerté. A kiválóan teljesítő szervezetek azért emelkednek ki a többiek közül, és ezáltal azért versenyképesebbek, mert működésükre, értékteremtő folyamataikra, menedzsmentjükre vagy éppen szervezeti kultúrájukra valóban a kiválóságra való törekvés jellemző. Ennek feltételeit és jellemzőit igyekszik összefoglalni az a SCORES modell, amely alapján elemezni kívántuk a hazai vállalkozások teljesítményét. A tanulmány azzal a céllal készült, hogy összefoglaljuk a kiválóan teljesítő szervezet és a SCORES modell jellemzőit, és emellett megvizsgáljuk, hogy mennyire jellemző a kiválóság kultúra a hazai kis- és közepes vállalkozásokra. Az elméleti háttér bemutatását követően egy Magyarországon megvalósult kérdőíves felmérés témához kapcsolódó eredményeit mutatjuk be.
</summary>
<dc:date>2018-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
<entry>
<title>Hunlywood a filmplakátokon</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/33169" rel="alternate"/>
<author>
<name>Valociková, Cyntia</name>
</author>
<author>
<name>Velencei, Jolán</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/33169</id>
<updated>2025-09-05T03:10:21Z</updated>
<published>2018-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">Hunlywood a filmplakátokon
Valociková, Cyntia; Velencei, Jolán
Garai-Fodor, Mónika; Csiszárik-Kocsir, Ágnes
A magyar filmipar nem csupán a gazdaság, de a kultúra és a társadalom szerves része. A filmek készítői gyakran olyan problémákat feszegetnek, melyekkel befolyásolhatják, de akár át is alakíthatják a nézők értékrendjét és gondolkodását. Éppen ezért nem elhanyagolható a hazai alkotások kommunikációja és a kapcsolat megteremtése a leendő nézőikkel. A kutatás fókuszában a hazai nézőközönség kapcsolata áll a mai magyar filmplakátokkal, hiszen a nézőkkel kialakított kommunikáció már a filmek bemutatása előtt meg kell, hogy kezdődjön. Fókuszcsoportos kutatással vizsgáltuk, hogy milyen szerepe van a filmplakátoknak egy film iránti érdeklődésre. A fókuszcsoportos interjúk eredményeiből a mesterséges intelligencián alapuló Doctus tudásbázisú keretrendszer segítségével tudásbázisokat építettünk. A keretrendszer deduktív következtetésével feltárhatók a plakátválasztást leíró gondolkodási minták.
</summary>
<dc:date>2018-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
<entry>
<title>Hogyan legyen vállalatunk vonzó a jó képességű munkavállalók számára?</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/33165" rel="alternate"/>
<author>
<name>Tóthné Téglás, Tünde</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/33165</id>
<updated>2025-09-05T03:07:47Z</updated>
<published>2018-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">Hogyan legyen vállalatunk vonzó a jó képességű munkavállalók számára?
Tóthné Téglás, Tünde
Garai-Fodor, Mónika; Csiszárik-Kocsir, Ágnes
A munkaerőpiacokon hiány van a jó képességű, képzett munkaerőben, amely a vállalatok számára már erőforrás korlátként jelenik meg. Ebben a helyzetben a vállalatok keresik azokat az emberi erőforrás gazdálkodási megoldásokat, amelyek segítségével vonzóbbá válhatnak a tehetséges munkavállalók felé. Tanulmányunkban a közgazdaságtan és a humán tudományok területén született elméletek segítségével keresünk választ az ösztönzés, a kiválasztás és a képzés területén a helyzethez illeszkedő gyakorlat megválasztásához. A közgazdaságtan elsősorban az anyagi, míg a humán tudományok a nem anyagi összetevők szerepét emelik ki, a személyes és szociális tényezők szerepére mutatnak rá. Az eredményes emberi erőforrás gazdálkodás azonban csak a két szemlélet együttes alkalmazásával lehet sikeres. A megtérülés szemlélet és az emberi tényező személyes és szociális aspektusait figyelembe vételével kiegészítve adhat megfelelő válaszokat a minőségi munkaerőért folytatott harcban a vállalati szereplők számára.
</summary>
<dc:date>2018-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
<entry>
<title>Mérlegen a 2013-2017 közötti növekedésfókuszú gazdaságpolitika eredményei, tekintettel a hazai bérek változására</title>
<link href="http://hdl.handle.net/20.500.14044/33162" rel="alternate"/>
<author>
<name>Tóth, Gergely</name>
</author>
<id>http://hdl.handle.net/20.500.14044/33162</id>
<updated>2025-09-04T02:32:20Z</updated>
<published>2018-01-01T00:00:00Z</published>
<summary type="text">Mérlegen a 2013-2017 közötti növekedésfókuszú gazdaságpolitika eredményei, tekintettel a hazai bérek változására
Tóth, Gergely
Garai-Fodor, Mónika; Csiszárik-Kocsir, Ágnes
A tanulmányban átfogó elemzésre kerülnek a 2013-2017 év közötti világgazdasági, illetve a hazai makrogazdasági folyamatok.  Szó esik a gazdasági kilátásokról, illetve az azt övező kockázatokról. Az írás egyik kiemelt célja a hazai bérszínvonal emelkedése mögött lévő fundamentumok ismertetése. A béremelkedés reálgazdasági hatásainak bemutatása, illetve a folyamat fenntarthatósághoz szükséges változások meghatározása. Az olvasó választ kap arra, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az elmúlt években elért gazdasági eredmények fenntarthatóak legyenek, illetve hogy a bérfelzárkózás folytatódjon.
</summary>
<dc:date>2018-01-01T00:00:00Z</dc:date>
</entry>
</feed>
